Beléptető rendszer fogalma
Komplex elektromechanikai-informatikai rendszer, amely telepített ellenőrző pontok segítségével lehetővé teszi objektumokban történő személy- és járműmozgások hely-, idő- és irány szerinti engedélyezését vagy tiltását, az események nyilvántartását, visszakeresését. A jó minőségű beléptetőrendszerek stabilak, nagy áteresztő képességgel rendelkeznek, rugalmasan kezelik a különböző típusú belépőket és a hozzátartozó jogosultságokat.
A beléptető rendszer fő részei:
Kártyaolvasó, feladata, hogy az azonosításra alkalmas adatokat szolgáltassa a rendszer felé.
Vezérlő, feladata, hogy az olvasóról beérkező adatok alapján eldöntse, hogy az adott személy az adott időpontban adott irányban jogosult-e az áthaladásra.
Felügyeleti rendszer (pl.: PC-n futó felügyeleti szoftver): feladata a rendszer ellenőrzése, a vezérlő egységek felprogramozása és a jogosultságok eldöntése, események rögzítése, visszakeresése, listázása.
Áthaladást szabályzó eszközök és érzékelőik feladata, hogy kizárólag az arra jogosultak belépését tegye lehetővé. Pl.: forgókereszt, forgóvilla, gyorskapu, mágneszár, stb.
Azonosító (proximity) kártyák:
napjainkban a legelterjedtebb azonosítási mód a proximity kártya. A kártya kivitele nem teszi lehetővé a személyazonosítást, csak a kártya azonosítást, melynek biztonsági szintjét megszemélyesítéssel lehet fokozni. A kártyák biztonsági szintjei különbözőek a beépített RFID azonosítás függvényében.
A különböző kártyaolvasók és kártyák más-más olvasási távolságból használhatóak 0-200 cm között.